A 2016-ban megnyitott csendőr emlékkiállítás a tömörkényi községháza egyik szobájában látható (korábban itt egy postatörténeti kiállítás volt) és az 1945-ben megszüntetett rendvédelmi testületnek, a Magyar Királyi Csendőrségnek állít emléket.

A kiállítás felvillantja a csendőrség mindennapjait. A szoba egyik felében egy legénységi szállás néhány bútordarabja látható, a falon korabeli fotókkal. A másik oldalon egy képzeletbeli őrsiroda bútorai, az íróasztal üveglapja alatt pedig korabeli dokumentumok másolatai tekinthetőek meg. Kézbe lehet venni (és olvasgatni) a Csendőrségi Lapok egy-egy példányát, és a Csendőrségi Szolgálati Utasítás (Szut) egy példányát. A baloldali falon szintén található húsz fotó, amelyek a csendőrök mindennapjait mutatják be.

A Magyar Királyi Csendőrséget az 1881. II. és III. törvénycikkel hozta létre az országgyűlés, Ferenc József pedig ezt 1881. február 14-én szentesítette. (Ezért lett utóbb ez az időpont a Csendőrség Napja.) Ezt a típusú rendvédelmi testületet franciaországi mintára hozták létre a 19. században, számos európai államban. A feladata a vidéki közrend fenntartása volt, elsősorban a bűn megelőzése. Sajátossága az, hogy míg a városokban lévő rendőrség a belügyi tárca fennhatósága alatt működött, addig a csendőrség 1920 előtt egyszerre tartozott a honvédelmi- és a belügyminisztériumhoz.

Az ún. tanácsköztársaság alatt megszüntetett testületet 1920-ban szervezték újjá, ekkor hét csendőrkerületet alakítottak ki, de az 1938-41 közötti területgyarapodások miatt utóbb még hármat szerveztek. A kerületekhez 2-4 szárnyparancsnokság tartozott, a szárnyak szakaszokra, azok pedig őrsökre tagozódtak. A szárny- és szakaszparancsnokságok nagyobb városokban, az őrsök a járási szolgabíróságok székhelyein működtek, és 5-7 fős állományúak voltak. Egy csendőrre legfeljebb 60 km² juthatott, azonban ez a párban járőrözés miatt a járőrnek 120 km²-t jelentett.

A csendőrség legénységi, altiszti állományának döntő többsége szegény sorsú parasztcsaládok fia volt. Az alapvető feladatukon, a járőrözésen kívül rendszeresen tanultak, tovább képezték magukat. Az őrsök az élelmezés tekintetében gyakorlatilag önellátóak voltak, saját szükségletükre megtermelték a zöldséget, tartottak állatokat is.

A csendőrség létszáma az első világháború kitörése előtt mintegy 12.000-es volt. Az 1920-as évek végén nem érte el a 9.000-et sem, de a fokozatos létszámbővítés, illetve a területgyarapodások miatt 1941-ben már mintegy 22.000 fő volt a testület létszáma.

A Magyar Királyi Csendőrséget létrehozása után 65 évvel az Ideiglenes Nemzeti Kormány egy rendeletével megszüntette. A kollektív büntetéssel sújtott testület tagjaira évtizedekig tartó üldöztetés várt.

Érdekes adományhoz jutott az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. Fábián László néprajzkutató, a Csengeri Helytörténeti Múzeum vezetője (akinek fölmenői között több csendőr van) érdekes, korabeli fotókat ajándékozott az Emlékparknak. Ezek csendőrportrék, illetve csoportképek. A legérdekesebbek azok a képek, melyeken álruhás csendőrnyomozók láthatók.

Amennyiben többet szeretne megtudni az Emlékparkról, kérem látogassa meg a honlapunkat!  www.opusztaszer.hu.

(X)

Udvarhelyszék múltjához kapcsolódó ifjúsági fesztivált 1970-1973 között négy alkalommal szervezték meg, míg a kommunitsa rezsim betiltotta. 1990-ben volt még egy kiadása. 2018-ban újraéledt!

A Siculus Fesztivál történetéről itt olvashatnak: https://siculusfesztival.com/tortenet/

Kapuról kapura: a vásártértől a sétatérig – ez a címe annak a könyvnek, amely nemrég látott napvilágot a székelyudvarhelyi labdarúgás századik születésnapja tiszteletére, amelyet a város idén ünnepel.

Katona Zoltán székelyudvarhelyi újságíró legújabb kötete, amelyet kollégájával, Zátyi Tiborral jegyez, a székelyudvarhelyi labdarúgás 100 éves történelmét mutatja be az 1921-es Székelyudvarhely–Székelykeresztúr labdarúgó mérkőzéstől a mostani SZFC-s korszakig.

A kötet november 30-án került a székelyudvarhelyi könyvesboltokba, megvásárolható az Árnika, Bagolyvár, Corvina, Gutenberg, Varázsgömb üzletekben.

Fotó: Katona Zoltán

Vakok és gyengén látók számára létesül magyar iskola Székelyudvarhelyen. A leendő intézmény számára a magyar állam támogatásával vásárolt ingatlant az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK).     

Az elemi iskola és kollégium kialakítására szánt épületet, valamint a Bartimeus központnak elnevezett intézmény alapító okiratát sajtótájékoztató keretében adta át november 18-án Kató Béla püspök az Erdélyi Magyar Látássérültekért Egyesület képviselőinek. A nemrég felújított, négyszintes épület korábban egy székelyudvarhelyi ruhagyár vendégszállásaként működött. Megvásárlását a magyar kormány 500 millió forinttal támogatta.

Amint Máté Zsolt, az Erdélyi Magyar Látássérültekért Egyesület alelnöke az MTI-nek elmondta: egyedül Székelyföldön mintegy 200 látássérült gyermek él, akinek eddig nem volt lehetősége arra, hogy a különleges igényeire tekintettel levő iskolában tanuljon. Hozzátette: arra készülnek, hogy a 2022-2023-as tanév kezdetére az oktatási célokra alkalmassá tegyék az épületet. A speciális iskolában az elemi iskolás gyermekek számára alakítanak majd ki osztálytermeket, az 5-8. osztályos diákok a már létező iskolák különleges osztályaiban tanulnak tovább, a felső tagozatosok pedig már a látó gyermekekkel együtt tanulhatnak. Hozzátette: azért van szükség a speciális iskolára, hogy megtanítsa tanulni a látássérült gyermekeket.

Kató Béla püspök a sajtótájékoztatón elmondta: a bibliai Ószövetség embere még úgy gondolta, hogy ha vak gyermek jön a világra, az valaki vétkének a következménye. Jézus után már úgy tevődik fel a kérdés, hogy miért kapta a látás képességét az emberek többsége. Szerinte ezt meg sem lehetne válaszolni, ha nem lennének látássérültek is a világon. Azt nevezte feladatnak, hogy a nem látóknak is olyan életminőséget biztosítsanak, mint a látóknak. A püspök az okirat mellett tíz Braille-írásos bibliát adott át az iskolaalapításra készülő egyesületnek.

A sajtótájékoztatón mind Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere, mind pedig Bíró Barna Botond, Hargita megye önkormányzatának elnökhelyettese támogatásáról biztosította az iskolaalapításra készülő egyesületet.

A sajtótájékoztatón Tőkés Zsolt, a székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium igazgatója reményét fejezte ki, hogy a speciális iskolai tagozat az általa vezetett intézménybe integrálódhat. A református egyházkerület főgondnoki tisztségét is betöltő fizikatanár elmondta: tavaly érettségizett egy vak diák az iskolájában, s az osztályából a legjobb eredményt érte el egy fénytan-felmérőn. Úgy vélte: jó esély van a Bartimeus központ majdani iskolalelkészi állásának a betöltésére, hiszen ez a fiatal azóta teológiai tanulmányokat folytat.    

Fotó: https://reformatus.ro/

Bár a 380 lelkes, zömmel reformátusok lakta Farcád Székelyudvarhelytől mindössze öt kilométerre fekszik, idén végleg kicsengettek a tantermekben. Négyszáz éves fennállása után szűnik meg a Lőrincz Áron Általános Iskola, a diákok a jövőben a felsőboldogfalvi iskolában folytatják tanulmányaikat – adta hírül honlapján a Nemzeti Összetartozás Alapítvány, amely iskolakezdő jótékonysági akciójáról számolt be.

A farcádi iskola első írásos említése 1641-ből maradt fenn Bodosi Kelemen akkori oskolamester jóvoltából, azonban bizonyos, hogy az intézmény ennél is régebbi. Az 1948-as államosításig református felekezeti iskolaként működött, ahol a fénykorban 60-80 tanuló koptatta a padokat – írja közleményében az Alapítvány.

Hozzáteszik, az intézmény megszűnéséről éppen akkor szereztek tudomást, amikor értesítették az iskola vezetőségét, hogy idén a farcádi diákok tanévkezdését szeretnék segíteni, ennek ellenére az augusztus 15-i hétvégén eljuttatták füzetekből, írószerekből, labdából, színezőkből és történelemkönyvből álló csomagjaikat Farcádra.

Mint írják, az 1872-ben emelt iskolaépületben ősztől már csak a magyar tannyelvű óvoda működik tizenhét gyermekkel.

 „Farcádon nem demográfiai okok állnak az iskolabezárás mögött, hanem paradox módon Székelyudvarhely közelsége, a szülők többsége ugyanis az aszfaltozott műút 2008-as kiépítése óta inkább a város iskoláiba íratja be gyermekét. Idénre mindössze négy nebuló maradt volna az intézményben, amely így már fenntarthatatlanná vált. Ők a közeli Felsőboldogfalván kezdik meg ősztől a tanévet, szintén magyar nyelven” – mutatnak rá közleményükben.

Kép: Idézet a székelykapun: “Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája”. Sándor István tanító szomorú az intézmény megszűnése miatt. Fotó: noa2020.hu

Véget ért a magyar női kézilabda válogatott székelyföldi felkészülése, a tokiói olimpiára készülő bővített keret élményekkel gazdagodva távozott Székelyudvarhelyről. A Székelyudvarhelyen lezajló ötnapos edzőtábort a Magyar Kézilabda-szövetség, illetve a határontúli magyar kézilabdázás támogatására létrehozott Együtt Növünk Fel! Alapítvány koordinálta.

Az idén nyárra halasztott tokiói olimpiára készülve öt napos edzőtáborozáson vett részt Székelyudvarhelyen és környékén a magyar női kézilabda-válogatott. Az Elek Gábor szövetségi kapitány által irányított bővített keret repülőgépe hétfőn, június 28-án szállt le Marosvásárhelyen, ahonnan autóbusszal utaztak Székelyudvarhelyre, közbeiktatva egy farkaslaki megállót, ahol a helyiek részéről szívélyes fogadtatásban részesültek.

Kedd délután Zetelakán voltak hivatalosak, a község sportcsarnokának magyar kormánypénzből felújított új, Bajnokok Ligája szabványú padlózatának ünnepélyes átadásán vettek részt.

A székelyföldi szurkolókkal először még aznap találkozhattak, a válogatott ugyanis nyílt edzést tartott a székelyudvarhelyi sportcsarnokban, melyre mintegy 800 érdeklődő volt kíváncsi.

Szerdán a Madarasi Hargita csúcsára is ellátogattak a magyar női válogatott kézilabdázói, majd a Szentegyházi Gyermekfilharmónia előadásán vettek részt, a 150 fős Filivel együtt énekelték el „Újra itt van a nagy csapat” című Illés-dalt.

Fotó: SZKA

Búcsús szentmise keretében nyitják meg pénteken, június 11-én, a Székelyudvarhely déli bejáratánál található Jézus Szíve kápolnát. A város legrégebbi építészeti műemléke az elmúlt négy évben felújításon esett át, az átadás után a kápolna, megszabott program szerint ismét látogatható lesz.

Székelyudvarhelynek a déli bejáratánál található Jézus Szíve kápolna keletkezési időpontja a mai napig vitatott, de a művészettörténeti kutatások többsége építését a 13. századra helyezi, így a négykaréjos alaprajzú, görgetegkövekből épített kápolna Székelyudvarhely legrégebbi építészeti műemléke.

A kápolna jelentős felújításon esett át, a négyéves folyamat zárásaként pénteken búcsús szentmise keretében megáldják, és átadják a nagyközönségnek.

„Az Európai Unió, valamint Magyarország kormányának támogatása mellett, a munkálatokban rengetegen nyújtottak segítő kezet, valódi közösségi összefogás eredményeként a kápolna ma már készen áll arra, hogy ismét betöltse szakrális és turisztikai szerepét is” - olvasható Mátyás Károly főesperes-plébános és Derzsi László projektkoordinátor közleményében. Ebből kiderül, hogy a több mint másfél millió lej összértékű felújítás során nemcsak az épületet restaurálták, de a környezetét is szebbé, otthonosabbá tették.

Az avatóünnepség Jézus Szívének ünnepén pénteken délután öt órakor kezdődik, a búcsús szentmise keretében dr. Kerekes László gyulafehérvári segédpüspök áldja meg a restaurált kápolnát.

A nyitás után a kápolnában és a remetelakban az épület múltját bemutató kiállítás és érdekes kisfilmek, valamint egy interaktív játék várja a látogatókat.

Látogatás: kedd-péntek: 15-18, szombat-vasárnap: 10-13 és 15-18 óra között.

Kérésre, csoportos látogatás esetén más időpontokban is kinyitják a kápolnát. Érdeklődni Derzsy Andrásnál a 0740-256.702 telefonszámon lehet.

A külhoni magyar borvidékek legkiválóbb borait felvonultató karpatiaborhaz.hu webáruház lehetőséget teremt arra, hogy a leendő vásárlók otthonuk kényelméből is válogathassanak a Kárpátia Borház egyedülálló felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki borkínálatából; hogy böngészhessenek az aktuális ajánlatok között; vagy éppen megismerjék, és újra „visszaszeressék” a Kárpát-medence történelmi borvidékeit és mai, elhivatott magyar borászainak remekeit.

A számítógépről, laptopról, táblagépről és telefonról egyaránt könnyen elérhető karpatiaborhaz.hu webáruházat úgy építették fel, hogy a vásárló minél könnyebben tájékozódhasson az adott kínálatról.

Az áruházban borrégiók, borfajták szerint is lehet keresni, ugyanakkor exkluzív, díszdobozos válogatások segítik azokat, akik e különleges borokkal megajándékozni szeretnének valakit. 

Az érdeklődők minden egyes terméknél megtalálják annak részletes adatait, érdekes háttérinformációkat tudhatnak meg az adott bort előállító pincészetről, sőt, értékelhetik is a terméket.

Azoknak, akik még ennél is könnyebben szeretnének választani, egy gyorsan áttekinthető, „lapozható” borkatalógus is rendelkezésére áll, az itt kiválasztott bor nevét az oldal keresőjébe beírva juthatunk el egyenesen a kiválasztott termékig.

Akár regisztrált vásárlóként, akár vendégként érkezünk a pénztárhoz, a vásárlás menete egyszerű és biztonságos.

A Kárpátia Borház

A Kárpátia Borház a Kárpát-medencei - felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki - külhoni magyar borvidékek piacra segítését, értékesítését és színvonalas arculati megjelenését segítő nemzetpolitikai vállalkozás. A külhoni magyar történelmi borvidékek bemutatása mellett felvállalja, hogy nagykereskedésében, kiskereskedelmi hálózatában és webáruházában új piacokat teremt a külhoni magyar borászatok számára a Kárpát-medencében és egész Közép-Európában.

Hisszük, hogy a magyar bor határtalanul segítheti nemzetünket és képes sok tekintetben újraegyesíteni a Kárpát-medence energiáit. A bornak mindig is fontos szakrális szerepe volt a magyarok életében, megkérdőjelezhetetlen helyet töltött be a mindennapok egyéni és közösségi kapcsolatainak alakításában és megélésében. Valljuk, hogy a Kárpát-medence magyar borainak pótolhatalan nemzetösszetartó ereje van. Az elmúlt évek során a magyar bornak ezt az egyedülálló szerepét ismerte fel a Kárpát-medence Intézet, amely biztos hátteret nyújt a Kárpátia Borház program és vállalkozás elindításához. Programunk része a Kárpátia Borház Nagykereskedés, amely befogadója, bemutatója és segítője valamennyi külhoni magyar borász legjobb borainak, valamint külön figyelmet szentel a Belső-Magyarországi egyedi borkínálatnak is, a régi magyar szőlőfajtáktól a kéknyelű borok legteljesebb választékáig.

Vállalkozásunk fontos célkitűzése, hogy a bornagykereskedés mellett - a Kárpát-medence legfontosabb városaiban - Kárpátia Borház néven bortékákat hozzunk létre, amelyek Szegedtől Kolozsvárig színvonalas feltételeket biztosíthatnak különleges borkóstolóknak, kulturális, turisztikai programoknak és az egyedülálló magyar borvilág újjáépítésének.

Ingatlanvásárlásra készül az Erdélyi Magyar Látássérültekért Egyesület Székelyudvarhelyen: 2018 óta dolgoznak egy magyar nyelvű speciális iskola létrehozásáért, jövőre már az első osztályt is elindítanák. A projektet a magyar kormány is támogatja, ám az anyaországi segítség nem lesz elegendő. Így tehát január közepétől adománygyűjtő kampányt indít az egyesület: a támogatásokat az erdelyivakiskola.org weboldalon keresztül fogják fogadni.

A magyar állam a Bethlen Gábor Alapon keresztül 500 millió forinttal szándékszik támogatni az iskolaprojektet. Az összeget teljes egészében az iskolaindításhoz szükséges ingatlan megvásárlására, az átalakításra szánják, a megfelelő indokkal bármikor lehívható.

Romániában jelenleg hét speciális iskola működik, az oktatás nyelve mindenkiben a román (csupán a kolozsvári intézményben van olyan opcionális tantárgy, ahol magyarul is tanulhatnak a gyerekek).

Az egyesület felmérése szerint a három székelyföldi, azaz Hargita, Kovászna és Maros megyében összesen 193 magyar anyanyelvű látássérült, gyengén vagy alig látó gyermek él, közülük csupán tizenhárman tanulnak speciális iskolában, a többiek az integrált oktatásban vesznek részt. Ez utóbbi azonban rendkívül megterhelő a szülőknek és nagy feladat elé állítja a pedagógusokat is, ráadásul az egyesület tagjai szerint a szegregált oktatásra is szükség lenne, legalább az elemi tagozatokon, hiszen ebben az időszakban a látássérült gyerekek olyan képességek és kompetenciák birtokába jutnak, amelyek a későbbiekben segítenek majd nekik önállónak és önellátónak is lenni.

A magyar nyelvű tanintézetet Székelyudvarhelyen hoznák létre, a beruházás összköltségét mintegy 4,5 millió euróra becsülik. A számvetésből tehát egyértelműen kitűnik, hogy önmagában csak az anyaországi támogatás nem lesz elegendő a projekt megvalósításához.

Így tehát január közepétől adománygyűjtő kampányt indít az egyesület: a támogatásokat az erdelyivakiskola.org weboldalon keresztül fogják fogadni.

Bár az ingatlant még nem választották ki, a nagyberuházástól függetlenül jövő ősztől legalább egy 15-20 fős csoporttal elindulna a speciális, magyar nyelvű oktatás Székelyudvarhelyen. Mivel belföldön erre nincsen lehetőség (nincs speciális továbbképző gyógypedagógusok számára), az egyesület Magyarországra küldött egy szakembert, aki befejezte mesteri tanulmányait, és a jövő tanévtől induló csoport vezetését fogja végezni.

Kép: Látássérült gyermekek tábora a Hargitán. (Archív). Fotó: https://www.facebook.com/erdelyimagyarvakok