Kisebbség, többség

A Hargita megyei törvényszék november 10-én kimondott jogerős ítélete értelmében Gálfi Árpádnak, Székelyudvarhely polgármesterének ki kell fizetnie a 2020. március 15-e tiszteletére kitűzött piros-fehér-zöld zászlók, kokárdák miatt kirótt bírságot.     

A törvényszék elfogadta a bírságot kirovó prefektus fellebbezését, és megváltoztatta a polgármester számára kedvező első fokú ítéletet. A szerdai ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé. A 85 százalékban magyarok által lakott Hargita megye prefektusa azért szabott ki 5000 lejes (350 ezer forint) bírságot a 96 százalékban magyarok által lakott székelyföldi város polgármesterére, mert a 2020. március 15-i ünnep tiszteletére kitűzött magyar lobogók mellé nem helyeztek ki román zászlókat is. A polgármester kabinetfőnöke a helyi sajtónak korábban elmondta: nem más állam zászlóit, hanem magyar nemzeti jelképeket tűzték ki Székelyudvarhelyen. A román kormány megbízottjaiként működő prefektusok 2018 óta kezdték büntetni azokat a székelyföldi polgármestereket, akik településüket magyar zászlókkal, szalagokkal, kokárdákkal díszítik ki március 15-re vagy október 23-ra. Az elöljárók valamennyi bírság érvénytelenítését kérték a bíróságtól, ám eddig csak részsikereket értek el. A székelyudvarhelyi perek közül eddig egyben született jogerős ítélet. A 2018. március 15-i magyar zászlók miatt kirótt bírságot a székelyudvarhelyi bíróság még törvényesnek találta, ám a polgármester fellebbezése nyomán a Hargita megyei törvényszék törölte. Idén az első fokon eljáró székelyudvarhelyi bíróság három zászlóhasználatért kirótt bírságot is érvénytelenített. Az 1994/75-ös román zászlótörvény prefektusok által idézett cikkelye értelmében "más országok zászlaját csak a román zászlóval együtt és csak hivatalos állami látogatások vagy nemzetközi összejövetelek alkalmával szabad kitűzni középületekre és közterekre Romániában". A székelyföldi magyar elöljárók a bíróságon a törvény végrehajtási utasításait rögzítő kormányhatározatra hivatkoztak, mely szerint "azok az etnikai kisebbségek, amelyek országos szervezettel rendelkeznek, rendezvényeiken használhatják saját jelképeiket is". A perek során a bíróságoknak azt is vizsgálniuk kell, hogy zászlónak minősülnek-e, és a zászlótörvény hatálya alá esnek-e a magyar nemzeti színű szalagok, kokárdák, színek, amelyeket a polgármesterek a városok ünnepi díszítésére használnak.

 Fotó: Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala

Hat hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélte a székelyudvarhelyi bíróság első fokon azt a Bákó megyei férfit, aki tavaly januárban fekete festékszóróval fújta le a magyar feliratokat több székelyföldi település kétnyelvű helységnévtábláján - tudatta július 2-án a Székelyhon című regionális lap. Az elkövetőt rongálás miatt marasztalták el, a magyar közösség elleni uszítás kimaradt a vádiratból, noha a benyújtott feljelentések alapján ezt is vizsgálta az ügyészség.

A bíróság a Székely Figyelő Alapítványnak az ügyészi döntés felülvizsgálatát kérő beadványát is elutasította, arra hivatkozva, hogy az elkövetőt a táblafestéskor nem a magyarok elleni gyűlölet vagy előítélet vezérelte, hanem egy korábbi személyes konfliktusára reagált. Tettét ugyanakkor nem követték gyűlöletre, erőszakra, diszkriminációra uszító felhívások a magyar nemzeti kisebbség ellen - idézte a székelyföldi lap a székelyudvarhelyi főügyész indoklását. Az elutasító végzés magyarázata szerint a gyűlöletre vagy diszkriminációra uszítás bűncselekménye feltételezi azon csoport jelenlétét, amely ellen az ellenségeskedés, uszítás, gyűlöletkeltés irányul - ez pedig nem valósult meg ebben az esetben. A Székely Figyelő Alapítvány ebben az ügyben is a strasbourgi Emberi Jogi Európai Bírósághoz fordult, a panaszt bejegyezték. A büntetett előéletű, 30 éves bákói I.G. Ionut 2020. január 5-ére virradó éjszaka a DN13A jelzésű országút mentén Hármasfalu, Székelyudvarhely, Máréfalva, Székelyszentlélek és Csíkszereda határában mázolta le a magyar helységnévfeliratokat. A székelyudvarhelyi helyi rendőrség a térfigyelő kamerák felvétele alapján a rendszám alapján azonosította az elkövetőt, aki beismerte tettét, miután előállításakor megtalálták nála a festékszórót. A férfi ellen az Országos Közúti Infrastruktúrát Kezelő Országos Társaság (CNAIR) kárára elkövetett rongálásért vonták felelősségre: a hathónapos letöltendő szabadságvesztés mellett 1899 lej (135 ezer forint) kártérítés kifizetésére kötelezték. Az ítélet nem jogerős, a Hargita megyei törvényszéken megfellebbezhető.

A Bukaresti Táblabíróság 2021. április 14-én kimondott jogerős ítélete értelmében el kell távolítani a piros-fehér-zöld zászlókat a székelyudvarhelyi városháza polgármesteri irodájából, tanácsterméből és valamennyi helyről, ahol az intézményben ki vannak tűzve.

A zászlók eltávolítását a székelyföldi románok nevében fellépő, valójában a magyar szimbólumok és nyelvhasználat ellen pereskedő Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) kezdeményezte. Az első fokon eljáró Bukaresti Törvényszék tavaly júniusban a zászlókat Magyarország szimbólumainak tekintette, és elrendelte eltávolításukat. A másodfokon eljáró táblabíróság megalapozatlannak tartotta és elutasította Gálfi Árpád polgármester fellebbezését, és helybenhagyta az alapfokú ítéletet. Emellett azt is elrendelte, hogy a polgármester fizessen 4000 lej (300 ezer forint) ügyvédi díjat a felperesnek.

A mostani perben a polgármester képviselői azzal érveltek, hogy a piros-fehér-zöld zászlókat Székelyudvarhely magyarországi testvértelepüléseitől kapták, és a tisztelet jeléül tűzték ki a lengyelországi, szlovákiai testvértelepülésektől kapott zászlókkal együtt. A bírósági ítélet szerint csak a magyar jelképeket kell eltávolítani.

Az ADEC 2019-ben a székely zászlót és a városzászlót is peres úton távolíttatta el a székelyudvarhelyi városháza homlokzatáról, és azért is bepanaszolta a polgármesteri hivatalt, mert a Székelyudvarhelyi napok plakátján csak magyarul jelent meg az esemény neve. Utóbbi keresetét azonban mind a romániai Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD), mind a bíróság elutasította.

Székelyudvarhely polgármesterét 2018 óta Hargita megye prefektusa is évről évre megbírságolta a városban március 15-re kitűzött magyar zászlók miatt.

Kép: szekelyhon.ro Archív • Fotó: Barabás Ákos

Székelyudvarhelynek Beregszásztól, Budapesten át Szabadkáig számos testvértelepülése van. 

Barcs, Magyarország
Békéscsaba, Magyarország
Beregszász, Ukrajna
Budapest I. kerülete (Budavára), Magyarország
(Budapest)-Soroksár (XXIII. ker.), Magyarország
Cegléd, Magyarország
Dunaszerdahely, Szlovákia
Hajdúdorog, Magyarország
Keszthely, Magyarország
Szabadka, Szerbia
Tatabánya, Magyarország
Tihany, Magyarország
Törökbálint, Magyarország
Vác, Magyarország

Régi-új testvérvárosok: Székelyudvarhely és Pestszentlőrinc

Az egykori felső piactér helyén 78 évvel ezelőtt alakították ki Székelyudvarhely jellegzetes, patkó alakú terét, amelyet jóval később Márton Áron püspökről neveztek el, de a közbeszédben ma is inkább „Patkó”. A teret 1941. szeptember 5-én, az anyaországhoz való visszacsatolás szimbolikus emlékhelyeként avatták fel.

A tér támfalának hajlatában öt címer volt látható: Udvarhely vármegye, Székelyudvarhely, Magyarország, Erdély és Pestszentlőrinc címere. A közel nyolc évtizede megépített tér kialakításához egykor jelentős összeggel járult hozzá Pestszentlőrinc.

Az alkotások a háború utáni új berendezkedésben nyomtalanul eltűntek.

Állandó szabadtéri kiállítás formájában, 2019 őszén ezek másolatai visszakerültek a Patkóba, alkotójuk, a székelyudvarhelyi Zavaczki Walter szobrász a Kováts fényképészetnél fellelhető korabeli fotók alapján dolgozott.

Akárcsak a múltban, most is segített az anyaország: a címerek - ha nem is eredeti helyükön, de kiállított tárgyakként való visszahelyezését - Székelyudvarhely több magyarországi testvértelepülése (Budapest Főváros, Soroksár, Törökbálint és Pestszentlőrinc–Pestszentimre) támogatta.

Székelyudvarhely és Pestszentlőrinc – ma Budapest XVIII. Kerülete – közel 80 éves kapcsolatát megerősítendő, a szabadtéri kiállítás megnyitója után a városháza Szent István termében testvérvárosi szerződést írt alá a két település vezetője.

2020 januárjában - névtelen feljelentések miatt - a Patkót egykor ékesítő öt címer reprodukcióját ideiglenesen (az engedélyeztetés idejére) elszállíttatta Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala.