Blog - 1945-ig kiadott székelyudvarhelyi képeslapokat keres a Haáz Rezső Múzeum

Minőségi kivitelezésű katalógust tervez kiadni a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum, az elképzelés szerint a kiadvány a 19. század végén, valamint a 20. század első felében Székelyudvarhelyről kiadott és forgalomba helyezett képeslapok esztétikus ábrázolásai révén mutatja be a város történetét, építészeti és társadalmi életének változását. A kötet tartalmi magvát a város szellemi és tárgyi közkincsét képező múzeumi képeslapgyűjtemény alkotja majd, amelyet a fenntartó, Székelyudvarhely önkormányzatának jóvoltából célirányos támogatásból vásároltak meg. A Haáz Rezső Múzeum által nem birtokolt korabeli képeslapok felhasználási jogát már megszerezték több közgyűjteménytől, ám ezt a kört kibővítenék a magánszemélyek által birtokolt régi képeslapok bevonásával is. Ezért akik 1945-ig kiadott székelyudvarhelyi képeslapokat őriznek, és hajlandók ezekkel gazdagítani a tervezett kiadványt, a 0266-218375-es telefonszámon vagy az info@hrmuzeum.ro címen jelentkezhetnek vagy érdeklődhetnek a programról.

Székelyudvarhely - A székely anyaszék

Székelyföld és a székely székek központja évszázadokon keresztül. Székelyudvarhely első okleveles említése 1332-ből, a pápai tizedjegyzékből való. Mezővárosként először egy 1448-as birtokperben bukkant fel a neve. Címeres pecsétjét 1558-ban Izabella királynétól kapta.  Székelyudvarhelyen több ízben tartottak székely nemzetgyűlést és székely hadiszemlét. A nemzetgyűlések közül igen jelentős az 1505. november 23.-i. Ekkor fogadják el a székelyek Constitutioját”(a székely nemzet törvénykönyvét és pertitioját), és alkotják meg a főtörvényszéket, mely 1652-ig működik, és ellátja az egész székelyföld peres ügyeit. Ezért kapja Udvarhely-szék az anyaszék elnevezést. A 16. század második fele komoly változást hoz Udvarhely életében: fejedelmi rendeletre ekkor, 1571-ben csatolják a városhoz a Jézus-kápolna tövében elterülő Gyárosfalvát, 1577-ben pedig Szentimrét. Lakatos István 1702-ben már az egész székelyföld fővárosának nevezi. 1735-ben az Erdélyt birtokba vevő Habsburgok feltérképezik a településeket, a városokat pedig képileg is megörökítik. Így születik meg Udvarhely első képi ábrázolása, I. J. Haas rajza, amelynek eredetijét ma a bécsi Hadilevértárban őrzik. Az 1876-os megyerendezés során Udvarhelyszék területének kisebb kiigazításával alakul meg Udvarhely vármegye. A trianoni békeszerződésig Székelyudvarhely Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásának székhelye volt.

Székelyudvarhely (románul Odorheiu Secuiesc) ma megyei jogú város Hargita megyében. Az Udvarhelyi-medence  gazdasági központja, a megye második legnépesebb városa. A városhoz tartozó Szejkefürdőn található Orbán Balázsnak (1829–1890), a Székelyföld leírójának hét székelykapuval díszített síremléke, melyet 1932-ben avattak fel.

Székelyudvarhelyi románok

Román-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.

Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban

A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.

Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében

Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.

Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa

A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.

A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene

Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.

A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára

A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.

Programajánló

  • Online könyvbemutató a helyi sport történetéről
  • A MAGYAR SZELLEMISÉG NAGYJAI fotókiállítás
  • Festészeti kiállítás Haáz Rezső munkáiból
  • Kirakatszínház bárhol, bármikor a városban
  • Asztal felett, asztal mellett címmel jelent meg a sportág helyi történetét és jelenét bemutató, igényes kivitelezésű kötet. Történelem, régi fényképek és érmek, sikerek, csalódások, valamint a megfeszített munka és kitartás története ez, amelyben az asztalitenisz legnagyobbjainak, György Szilárdnak, Fejér-Konnert Andrásnak, Nagy Leventének és másoknak olvasható a története, az általuk elért eredmények és sikerek. A kötet összefoglalja az asztalitenisz történelmét Erdélyben, Székelyföldön valamint az egyre eredményesebb székelyudvarhelyi sikereket, egészen a napjainkban mutatott nemzetközi és hazai kiváló eredményekig. A kiadvány több mint száz oldalon, bőséges képanyaggal illusztrálva meséli el az elmúlt évtizedek történetét. 2020-ban a versenyszintű székelyudvarhelyi asztalitenisz már az ötvenedik évfordulóját ünnepelhette, a kötet ennek apropóján (is) jött létre. A könyvet Katona Zoltán székelyudvarhelyi újságíró írta és szerkesztette, akinek ez a nyolcadik ilyen jellegű munkája. Bemutató: február 16.

  • A Székelyudvarhelyi Művelődési Ház, Erdélyi Fotógráfiáért Múzeum Egyesület, Hargita Megye Tanácsa-Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti központ szervezésében megtekinthető a kiállítás a Székelyudvarhelyi Művelődési Ház kiállítótermében. A kiállítás anyaga az Erdélyi Fotógráfiáért Múzeum Egyesület archívumából egy válogatás. Célja, hogy a teljesség igénye nélkül mutassa be nemzeti nagyjainkat. Író, költő, keletkutató, politikus, történetíró, nyelvész, publicista, régész, építész, agrármérnök, zoológus, paleontológus, muzeológus, színész található meg a kiállított fotókon. Fontos megismerni a magyar, Monarchia-korabeli, huszadik századi illusztris személyiségeket. A legkorábban az 1857-58-ban készült Kossuth-portré, a a legfiatalabb időben pedig az 1940 körül készült Endes Miklós jogtudós portréja. Fontos megemlíteni a Helikon Közösség csoportképét. A fotógráfia előtti időket idézi meg a korabeli rajzok, rézkarcok ábrázolásai nagyjainkról. A kiállítás megtekinthető: 2021.február 7.-ig naponta 10-19 óra között a járványügyi rendelkezések betartásával.

  • A Magyar Kultúra Napja rendezvénysorozat keretében a Haáz Rezső Múzeum egy újabb kiállítást tár a látogatók elé: január 21-én, csütörtökön 19:00 órától Festészeti kiállítás Haáz Rezső munkáiból című tárlat megnyitójának online közvetítése követhető a Haáz Rezső Múzeum facebook-oldalán. VERES Péter, a kiállítás kurátora HAÁZ Sándorral, a festő unokájával folytatott beszélgetésben idézik meg Haáz Rezső képzőművészeti munkásságát.  A kiállítás létrejöttében közreműködtek: a Haáz család, Lázár Imre, Vass Dénes, a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont. A kiállítás március 10 személyesen is látogatható a múzeumban!

  • Egyedi, hiteles, személyesebb, a nézőt közvetlenül megszólító produkcióval rukkolt elő a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház: még decemberben kezdődtek el egy izgalmas eseményszínházi sorozat próbái Vladimir Anton rendező vezetésével. A kirakatszínház műfajként meghatározott produkció első előadását a magyar kultúra napja alkalmából láthatta a nagyérdemű a Bagolyvár könyvesbolt kirakatában. Ezt követően a Meghatározatlan időre címet viselő közösségi színházi – a szerző-rendező-színész hagyományos hierarchiáját megtörő – módszerrel készült kísérleti színházi pillanatok változó időpontokban, a város különböző pontjain található kirakatokban lesznek láthatók.